Tovább fejlesztik a Légi és Gépipari Képzőközpontot Békéscsabán, a szakképző intézmény 1 milliárd 700 millió forintot nyert el energetikai korszerűsítésre, új oktató műhelyek kialakítására és gépbeszerzésre.Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden a helyszínen tartott projektindító rendezvényen elmondta, „a szakképzésé a jövő", ezért vágtak bele a rendszer három pilléren nyugvó átalakításába, amit „Békéscsaba jó leckeként követ". Kifejtette, az átalakítás során a helyi vállalkozókat megkérdezték, hogy nekik milyen képzésekre, milyen munkaerőre van szükségük, és a tananyagfejlesztésben is részt vehettek. Ezáltal fejlődött a módszertan, elindult a digitális tananyagok fejlesztése és a projektoktatás, amely „újszerű, nagy kihívás az oktatóknak és az intézményvezetőknek is". Fejleszteni kellett a humánerőforrást, a szakképzésben oktatók bére 2020 óta csaknem megduplázódott, ami a helyettes államtitkár szavai szerint „történelmi léptékű, és remélhetőleg nincs vége". Harmadik pillérként fejleszteni kell az infrastruktúrát is. Elmondta, a mostani esetben uniós forrást tudnak bevonni, amelyet „a kormány igen jelentősen megelőlegezett". Véleménye szerint ez jelzi, hogy a kormány elismeri és támogatja a szakképzésben elindított új irányokat.Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára szerint a beruházásoknak a minőséget, a funkcionalitást, a gazdaságos üzemeltethetőséget és az esztétikát kell szolgálniuk. Ezt segíti elő évtizedes távlatban két tavaly év végén elfogadott jogszabály, az állami építési beruházásokról és a magyar építészetről szóló törvény, fejtette ki. Egy beruházásnál egyértelmű az alapcél, és ha a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban használják fel, akkor a létesítmények hosszú távon üzemeltethetők lesznek, és valószínű a fejlesztések megtérülése, hangsúlyozta. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester emlékeztetett, hogy kormányzati támogatással hozták létre mintegy 2,2 milliárd forintból a Légi és Gépipari Képzőközpontot és mintegy 2 milliárd forintból a Nyomdaipari Képző Központot. Hozzátette, a különböző rangsorokban a szakképző intézményeket összefogó Békéscsabai Szakképzési Centrum előkelő helyen szerepel; 6100 diákjuk van, amelyből 5100-an nappali tagozaton tanulnak, és közel ezer felnőttet oktatnak. Véleménye szerint ez jelzi, hogy „a békéscsabai szakképzés vonzerővel bír", ami reményei szerint tovább javítható a fejlesztés révén.Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója emlékeztetett, hogy 2020 februárjában tették le a Légi és Gépipari Képzőközpont alapkövét, amely „országosan egyedülálló felszereltségű tudásközpont lett". Most 1 milliárd 700 millió forintból fejleszthetik tovább.&nbsp; A támogatási összeget az Európai Unió állja, tájékoztatta az MTI-t Mikulán Róbert projektmenedzser. Elmondta, hogy az építési és energetikai munkálatokra mintegy 1 milliárd forintot szánnak. Az uniós közbeszerzési eljárást május végén szeretnék kiírni, ha nem csúszik meg a folyamat, jövő június végéig lezárható a beruházás. Hozzátette, hogy eddig 150 tanulónak tudtak elméleti, és 80 tanulónak gyakorlati képzést nyújtani, de nem egyidőben. A fejlesztés hatására ezek a számok 300-ra és 100-ra nőnek úgy, hogy azt egyidejűleg tudják biztosítani.&nbsp;Forrás/Fotó: MTI

Fejlesztések

A Légi és Gépipari Képzőközpont 1,7 milliárd forintból újulhat meg

Fejlesztések Békéscsabán

&nbsp;A digitális munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztését célzó projekt képzési programját sikeresen elvégző oktatók a munkájukat segítő, speciális szoftverekkel ellátott tableteket kapnak, amit közülük az első 35 vett át a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban megrendezett eseményen.&nbsp;Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a közép-magyarországi régióban kiírt projekt célcsoportjai között vannak a szakképzési intézmények, szakképzési centrumok alkalmazásában álló oktatók és pedagógusok is. Számukra olyan, újonnan fejlesztett digitális képzések indultak, amelyeket be tudnak építeni a napi munkájukba, elősegítve ezzel a szakképzés módszertani megújulását.&nbsp;A helyettes államtitkár hangsúlyozta: tartalmában, módszertanában és infrastruktúrájában is megújul a hazai szakképzés, ami fontos feltétele annak, hogy egyre több fiatal válassza.&nbsp;Az adatok azt mutatják, hogy nő a szakképzés népszerűsége, ebben a tanévben mintegy 12 százalékkal többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban. Többen választották a technikumot, mint a gimnáziumot, és nőtt a szakképző iskolákba jelentkezők száma is – jelezte.&nbsp;Kitért arra, hogy a koronavírus-járvány az iskolákban is elindította azt a folyamatot, hogy új digitális eszközöket, módszereket alkalmazzanak, és ezek egyre inkább beépülnek az oktatás mindennapjaiba.&nbsp;Pölöskei Gáborné ismertette: a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) keretében indult a digitális munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztését célzó projekt, amelynek célja a munkavállalók digitális képzettségének, és ezzel a munkaerő-piaci kilátásainak növelése. Ennek keretében indították azokat a képzési programokat, amelyekbe kifejezetten a szakképzésben dolgozó oktatókat vonják be.&nbsp;A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tájékoztatása szerint eddig 1072 oktató, illetve pedagógus vett részt ezekben a képzésekben. A projekt összesen 2000 résztvevő bevonását teszi lehetővé. A képzést sikeresen elvégző pedagógusok munkájukat és a digitális kompetencia-fejlesztést segítő tableteket vehetnek át.&nbsp;Forrás: MTIKépillusztráció: Shutterstock

A szakképzés digitalizációját elősegítő informatikai eszközöket adott át a szakképzésért felelős helyettes államtitkár

Mobileszközöket vehettek át az oktatók

<h2>Digitális kompetencia</h2>A digitális készségek elsajátítása alapkövetelmény a szakképzésben isA digitális készségek elsajátítása alapkövetelmény a szakképzésben is, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Digitális Jólét Nonprofit Kft. segítségével áttekintette és megújította az iskolákban oktatott 175 szakma digitális tartalmait – &nbsp;mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.&nbsp;Pölöskei Gáborné emlékeztetett, hogy több mint két éve fogadták el a Szakképzés 4.0 stratégiát, és kezdtek hozzá a szakképzési rendszer fejlesztéséhez, hogy a technikum a gimnázium versenytársává, alternatívájává váljon. Mint mondta, az eddigi reformok helyességét igazolja vissza, hogy a tavalyihoz képest több mint tíz százalékkal nőtt a szakképzésbe felvettek száma. Kiemelte: továbbra is fontos az oktatók munkájának megbecsülése és a tanulói teljesítmény ösztönzése, a gazdaság elvárásaival összhangban.&nbsp;Hozzátette: az új szakképzési rendszer nagy hangsúlyt helyez a digitalizációra. Mint mondta, a digitalizáció korszakában a munkaerővel szemben támasztott követelmények is folyamatosan alakulnak, a digitális eszközök használatának ismerete ma már nem előny, hanem alapvető elvárás, amihez a szakképzésnek is alkalmazkodnia kell.&nbsp;Hangsúlyozta: ágazatonként az elvárt digitális tartalmakat valamennyi képzés során be kell építeni a tananyagba, ezeket meg kell újítani, így válik a munkaerőpiaci alapkövetelmény a tanulóknál alapélménnyé.&nbsp;Pölöskei Gáborné kiemelte: a cél az, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezzen olyan készségekkel, kompetenciákkal is, amelyekkel megállja a helyét az ipar 4.0 átalakuló munkaköreiben.&nbsp;Kitért arra, hogy a visszajelzések szerint a tartalmak beépítése sikeres, és bár a módszertan megújítása nem könnyű, az oktatóknak nagy kihívást jelent, de a projektalapú oktatás komoly lehetőséget ad a valódi élményalapú oktatásra.&nbsp;Közölte: megtörtént a digitális tartalmak felülvizsgálata, fejlesztése és megújítása. Ez nemcsak digitális tananyagok fejlesztését jelenti, de akár digitális tankönyvek kialakítását is majd a jövőben. Emellett fejlesztik a szélessávú internetelérést is.&nbsp;A helyettes államtitkár kiemelte a Digitális Jólét Nonprofit Kft. munkáját, amelynek segítségével áttekintették a 175 alapszakmát, meghatározták digitáliskompetencia-szintjüket, ami lehetővé teszi a továbbiakban, hogy a digitális tartalmak megújításával új ismereteket adjanak át a diákoknak és meghatározza a tanárok továbbképzésének irányát is.&nbsp;Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a sajtótájékoztatón felidézte, a kormány 2019-ben fogadta el a digitális kompetencia keretrendszer (DigKomp) fejlesztéséről szóló kormányhatározatot, ennek nyomán történik a tartalmak kompetencia-skálázása, a tananyagok fejlesztése és az elvárások megfogalmazása.&nbsp;Hozzátette: 200 szakértő segítségével tekintették át a 175 alapszakmát, határozták meg digitáliskompetencia-szintjüket és illesztették be a DigKomp rendszerébe a szakmai érdekképviseletek egyetértésével.&nbsp;Forrás: MTIFotó: ITM<h2>&nbsp;</h2>&nbsp;

A digitális készségek elsajátítása alapkövetelmény a szakképzésben is

Digitális kompetencia

Mindenki nagyon örül annak, hogy nem kell majd szóbelizni, azzal inkább a gyengébb iskolákban szokták felhúzni a pontszámokat, a digitális oktatás pedig rendkívül flottul ment – erről beszélt a Telexnek a budapesti Madách Imre Gimnázium néhány végzős diákja.&nbsp;Hétfőn reggel 9-kor elkezdődtek az érettségik az országban. 71 ezren vizsgáznak középszinten, és közel 2 ezren írják a nehezebb, emelt szintű írásbelit. A hagyományokhoz híven kedden matematikából, szerdán történelemből vizsgáznak majd a diákok. A koronavírus-járvány miatt ahogy tavaly, idén is a legtöbb érettségi tárgyból <a href="https://telex.hu/belfold/2021/05/03/erettsegi-irasbeli-vizsga-magyar-nyelv-es-irodalom-feladat-megoldas">csak írásbeli vizsga lesz,</a> szóbelit nem tartanak. Összesen 117 ezer diák érettségizik a napokban.<blockquote>Hétfőn délután Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára <a href="https://telex.hu/belfold/2021/05/02/erettsegi-irasbeli-vizsga-feladatok-megoldasok-matematika-magyar-tortenelem">ismerteti</a> egy videón a középszintű feladatsor megoldásait.</blockquote><h2>Nagyon örülnek, hogy nem lesz szóbeli</h2>A Budapest hetedik kerületében lévő Madách Imre Gimnázium érettségiző diákjai közül bárkit kérdeztünk meg, mindenki nagyon örül annak, hogy nem kell majd szóbelizni, hiszen így most, néhány nap alatt letudhatják az érettségivel járó bonyodalmakat. Egyáltalán nem aggódnak amiatt, hogy nem tudják majd feljebb tornászni a pontszámaikat, a középiskolai tanárnak készülő Kristóf szerint a szóbelivel inkább a gyengébb iskolákban szokták „kijavítani” az írásbeli eredményét. Egy másik diák külföldi egyetemre is felvételizik, az itthoni szóbelik elmaradásával több ideje lesz majd arra készülni.Az online oktatás színvonalával szintén egyöntetűen meg voltak elégedve, a fizika és biológia emelt érettségivel orvosira készülő Marci arról beszélt, más iskolákba járó ismerőseiktől hallották, hogy nehézségeket is tud okozni, például ha a tanár csak annyit csinál, hogy kiosztja a feladatokat, az nem túl jó, de náluk rendkívül flottul ment a dolog, a tanárok részéről nem nagyon voltak bénázások, „ciki” jelenetek. Ez szerintük annak köszönhető, hogy még tavaly, a járvány elején összeültek a tanárok, és átbeszélték egymás között, hogyan is kellene csinálni, és mivel egy év alatt ki tudott csiszolódni a rendszer, az utóbbi hónapokban már egyáltalán nem voltak fennakadások. De Marci szerint azért voltak olyan órák, amiknek „nem sok értelme volt”, mert „inkább az időt vitték”, de az online oktatás „ebben a suliban tényleg tök jól meg van oldva”.

Nagyon örülünk, hogy nem lesz szóbeli, azzal a gyengébb sulikban szokták felhúzni a számokat Nagyon örülünk, hogy nem lesz szóbeli, azzal a gyengébb sulikban szokták felhúzni a számokat Nagyon örülünk, hogy nem lesz szóbeli, azzal a gyengébb sulikban szokták felhúzni a számokat 

Fejlesztések

Kategória

Elmúlt 1 hónapban

Fejlesztések Békéscsabán

Mobileszközöket vehettek át az oktatók

Digitális kompetencia

Nagyon örülünk, hogy nem lesz szóbeli, azzal a gyengébb sulikban szokták felhúzni a számokat